G mint gort, azaz borostyán:
A borostyán mint jelkép a szõlõ örökzöld párja. A szeptemberi és októberi antik szüretünnepeken Dionüsszosz misztériumában játszott szerepet. Dionüsszosz kísérõi a bacchánsnõk - mondhatni -a fára, a fa-Dionüsszoszra kúszó repkényt személyesítették meg. Jelvényüket a thürszoszt, aminek végét olykor Dionüsszosz mandulafenyõjének a toboza díszítette, borostyán fonta körül. Októberben tartottak orgiasztikus bacchanáliáikat, amikor ajzószerektõl - légyölõ galócától és borostyántól - õrjöngve téptek szét istenük halálára emlékezve mindenkit, aki az útjukba került. Frazer említi a régi angliai szokások közt, hogy Kentben "repkény leánynak" nevezték egykor a bábut, amit a legszebb gabonaszálakból készítettek emberformájúra, ezt aztán gondosan felöltöztették, és az utolsó szekér búzával hazavitték a mezõrõl. A "repkény leány" (Ivy Girl) e szokás értelmében a learatott búzával együtt megölt gabonaszellemet jelképezte. Graves viszont egy karácsonyi szokás kapcsán említi párban a "magyal legénnyel" (Holly Boy), aki a brit szigeteken a Rex Saturnalis utóda volt. A "repkény leányok"- értsd repkénnyel koszorúzott leányok - és a magyalággal ékeskedõ ifjak zálogosdiban versenyeztek az elsõbbségért, gúnydalokat énekelve egymás ellen. A keresztény szimbolikában az örökzöld repkény az örök élet jelképe, ezért ültetik sírokra. A szerelemben a hûséget jelképezte, mivel fojtó öleléssel ragaszkodik "hordozójához."