Tyr a kezét áldozta Fenris farkasért, és jelentõs az istenek pantheonjában, akik nem éppen kötelességtudatukról és etikai felelõsségérzetükrõl voltak híresek. Az egyik legõsibb skandináv istenként tisztelték, Skandináviában bronzkori sziklarajz örökíti meg az egykezû harcos alakját - és eredetileg valószínûleg Odinnál is jelentõsebb volt. Tyr rúnája a fuþark egyik legrégibb eleme, a legkorábbi bronzkori sziklarajzok óta gyakorlatilag változatlan formában maradt fönn. Az összes, az istenhez kapcsolódó tulajdonságot képviseli: erõt, heroizmust, kötelességet és felelõsséget. Ugyanakkor mélyebb misztériumot is rejt - a sebesült istenét. Akárcsak þurisaz, úgy teiwaz szenvedése is összpontosítja a figyelmet és erõsíti a fegyelmet. Ebben a esetben azonban tudatosabb a hatás és nagyobb jelentõségû a sebesülés. Uruz konfrontálódott és szövetséget kötött, teiwaz és hagalaz tanítása beteljesült. Ez a harcos útja.
______________________________________________________________
Ha teiwaz alapvetõen férfimisztérium, akkor berkana mindenképpen a nõket illeti, mert az anya, a gyógyító asszony és a bába útját jelenti, akik új életet varázsolnak elõ a halál után, ahogyan a nyírfa is kihajtja elsõ leveleit a tél után. Tyr a halállal való szembenézés miatt sebesül meg, Berkana sebe viszont a menstruációs vér, megpróbáltatása pedig a gyermekszülés. A nyírfa bõséget hoz és mindent ígér, táplálással, tisztítással és együttérzéssel pedig gyógyítani is tud.
______________________________________________________________
Ehwaz is energiát és mozgást jelent, akárcsak párja, a Nap. Ezesetben azonban figyelembe kell venni az erõforrást is. Ez nemcsak egy személytelen energiaforrás, hanem élõ, lélegzõ dolog, aminek szükségletei és vágyai is vannak, melyek nem hagyhatók figyelmen kívül, és nem tehetjük rabszolgánkká. Ezt az erõt algiznál adta meg az istenség, és e rúna arra az eskünkre emlékeztet minket, hogy ezt a hatalmat csakis segítésre használhatjuk, sohasem ártó szándékkal. Akárcsak a kétélû kard, a ló is hatalmas erejû "eszköz" és óvatos bánásmódot igényel, nehogy nekünk vagy másoknak bajt okozzon. Nagy a kísértés, hogy meggondolatlanul vágtassunk rajta nyílegyenesen, de megvan a kockázata, hogy örökre elveszítjük ezt a hatalmat. Ez az az egyensúly, amit meg kell valósítanunk a tiszta mágia útján.
______________________________________________________________
A rúna önmagában gyfuhoz hasonlít, ahogyan összekapcsolódnak bennük a maszkulin és feminin elemek, de annál sokkal teljesebb. Ez az emberi kapcsolatok egész hálózatát jelenti, önmagunkkal a középpontban, a raiðo során megtapasztalt sorshálót tükrözve. Mközben azonban raiðo hálója többé-kevésbé állandó volt, ez változékony és eleven. Mút és jelen, férfi és nõ, önmagunk és mások - mindezek az ellentétek itt egymáshoz kapcsolódnak és egészet képeznek. Mannaz az otthonunk, és mindazok érdekében szól, akiknek az életére hatással vagyunk, amikor a rúnáktól kapott adományokkal élünk.
______________________________________________________________
Akárcsak eihwaz, ami arra sarkallja az utazót, hogy bátran nézzen szembe halandóságával, laguz megvizsgáltatja velünk önmagunk és viselkedésünk rejtett gyökereit, és lehetõvé teszi számunkra, hogy változtassunk azokon az aspektusokon, amik spirituális fejlõdésünk útjában állnak. Eihwaz tapasztalása és bölcsessége valamint az azt követõ rúnák felkészítették az utazót arra, hogy képes legyen szembenézni a sötét oldallal (amit laguz képvisel), és hogy elfogadja azt, mint önmagába integrált részt. Laguz arra is felkészíti az egyént, hogy az önvizsgálati folyamat során képessé váljon arra, hogy másokat is hasonlóképpen segítsen, jobban együtt tudjon velük érezni, megossza velük saját tapasztalatait. Egyebek között ez is hozzájárul ahhoz, hogy e rúna spirituális tanácsadónk legyen.
______________________________________________________________
A nyugati társadalmak legnagyobb többsége minden kapcsolatát elvesztette a földdel és a dolgok növekedésének folyamatával. Ez az elszakadás katasztrofális spirtituális következményekkel járt, mert az emberek többnyire nehezen tudnak kapcsolatot teremteni az istenséggel pusztán emberalkotta környezetben. A rúna alakja szántóföldhöz hasonlítható, ám igazi jelentõsége egyensúlyában rejlik, önmagunk és a négy fõ elem / irány közti harmonikus kapcsolatot reprezentálja. Inguz az istenek és a föld közti õsi kapcsolatra emlékeztet bennünket, és újra összeköt (a "religio" szó eredeti értelmében) spirituális természetünkkel az anyagi valóságon túl. A szó legszorosabb értelmében alap-rúna, újra megismerteti velünk a földet és újra összekapcsolja testünket, lelkünket, szellemünket.
______________________________________________________________
A rúna már alakjával is utal erre a fajta kapcsolatra. Gebóra emlékeztet, a maszkulin és feminin egyensúlyára, a négy elemre, ðagaz azonban további kapcsolatokat is hoz létre az ég és a természet birodalma között. Ez is a környezetünk és köztünk létrejövõ harmóniát jelképezi, akárcsak inguz, de egy lépéssel továbblép: spirituális környezetünkkel is megteremti a harmonikus kapcsolatot. Összerendezi mind a hat kardinális pontot - a négy égtájat, a mennyei birodalmat fölöttünk, ahol az istenek lakhatnak; és az alattunk levõ birodalmat - ahol a természet és a föld szellemei laknak. Mindezeket ðagaz egyensúlyba hozza, integrálja és mindennapi életünk részévé teszi.
______________________________________________________________
birtok, föld, örökség, otthon, állandóság, hagyaték, szintézis, valahová tartozás érzése
birtok- vagy földszerzésre, terv végrehajtására, családi kötelékek megerõsítésére
Yggdrasil kilenc világa
Oþilában újra a vagyon és jólét látszólag evilági birodalmában találjuk magunkat, mintha csak az elsõ rúnában, fehuban lennénk. Míg azonban a jószágok inkább ingó, mulandó vagyonnak számítanak, a föld ezzel szemben (ahogy Mr O'Hara mondta) az egyetlen dolog, ami megmarad. Örökségként továbbadható utódainknak, de ami még ennél is fontosabb: azzal, hogy meghatározza, hol vagyunk, meghatározza azt is, kik vagyunk. Egy szó mint száz, a föld az otthonunk.
E rúna a hetedik kardinális ponthoz juttat el minket: a középponthoz. Itt fut össze Midgard és Asgard, ez önmagunk és isteneink közös pontja. Az a tengely, ami körül életünk forog. A föld vagy birtok ideája csak egy szimbólum - mindannyiunknak meg kell találnunk saját "középpontunkat" (vagy ahogy Joseph Campbell fogalmazta, "üdvösségünket"), hogy értelmet adjunk életünknek, és a rúnautazásnak is tulajdonképpen ez az igazi értelme. Minden utazásunk és kalandunk végén hazaérünk, akárcsak Dorothy az Óz, a nagy varázsló mesében. Ez persze nem jelenti azt, hogy az utazások és kalandok hiábavalók lennének. Ellenkezõleg: az útközben átélt tapasztalatok szerzése az egyetlen módja annak, hogy "otthonunk" vagy spirituális központunk igazi értelmet nyerjen elõttünk. A "Mindenütt jó, de legjobb otthon" közmondás üresen cseng mindaddig, míg valóban meg nem értjük, mi az igazi otthonunk és hol találjuk meg. És megfordítva: az út során átélt leckék tanulsága értelmetlen marad mindaddig, míg nem integráljuk azokat aktívan "evilági" életünkbe, és nem találjuk meg a középpontot, ahová kapcsolhatjuk õket. Oþila nemcsak a harmadik ciklust zárja le, hanem visszajuttat minket az egész fuþark kezdetéhez. Most egy magasabb szinten újra elkezdhetjük a rúnautazás nagy ciklusát.
