(Viscum album)
Az egyik legerõsebb hatású varázsnövény a germán, kelta és más népeknél.
Villásan elágazó hajtásai, melyeknek kérge télen aranyszínûen csillog, formájával a késõbbi varázsvesszõt elõlegezte meg már az ókorban is.
Aeneasnak is aranyvesszõt kellett szereznie, amikor az alvilágba készült, hogy azt átadhassa Perszephonénak. Ezt az aranyvesszõt az erdõ magas fáiról szedte le.
Hermész is villás elágazású gallyal nyitotta ki Hádész kapuját, amikor a halottakat az árnyak világába bevezette.
A germán mitológiában Brünhilda és az egész természet álomba borul a fagyöngy hatására. Ezenkívül a fagyöngy-ág az elbágyadt Nap megújulását jelképezi, örökké benne él a Nap ereje.
A druidák legfontosabb orvossága. Szent Iván éjjelén gyûjtötték, kizárólag fehér ruhában, csakis aranysarlóval volt szabad megérinteni, és nem hullhatott a földre, hanem hófehér vászonlepedõt tartottak alá. Utána pedig fehér bikát áldoztak, kérve az istenséget, áldja meg adományukat.
A kelta hagyomány szerint egy zivatarban Taranis, a mennydörgés istene varázsolta egy villámcsapással a tölgyfalombok közé. A kelták fagyöngye (Loranthus europaeus) véd rontás, szemmelverés, meddõség ellen és minden betegség ellen hatásos. (A kelta nyelvekben mindenütt "mindent gyógyító"-nak hívják). Másik hagyomány szerint a fagyöngy a tölgyfa nemi szerve, ha levágják, az a fa férfiatlanságával egyenértékû.
A Szent Iván éjszakáján szedett fagyöngy, feltéve, ha szakszerûen szedték le, azaz leginkább nyíllal lõtték le a tölgyfa ágáról, kiváló ellenszer villámcsapás, rontás ellen, elûzi a gonosz démonokat. E célból felakasztották a házban és az istállókban.
A fagyöngyszüret idõpontja sem mellékes: a druidák szerint az újhold utáni 6. nap erre a legalkalmasabb, az õsi itáliai népek az újhold utáni elõ napot részesítették elõnyben. Angliában ezzel szemben a téli napforduló idejét tartották legalkalmasabbnak. Többnyire azonban a nyári napforduló volt a fagyöngyszüret legmegfelelõbb ideje. Az ekkor szedett fagyöngy jósálmot hozott, ha a párna alá tették, minedn zárat kinyitott, és megmutatta a kincs helyét.
A germán mitológiában szerencsétlenséget hozó növény is egyben, ezzel oltotta ki Loki a fényességes napisten, Balder életét.