(Selena Fox: Winter Solstice Celebrations for Families and Households, 1993.)
Koncentrálás: tudatosítani, mit is akarunk celebrálni.
Idõpontok: a család életébe illõ idõpontok kiválasztása az ünneplésre
Idõtartam: az ünneplés idõtartamát családtagjaink életkora, figyelme szerint határozzuk meg
Elõkészületek: a megfelelõ hely kiválasztása, felkészítése, bizonyos szempontok figyelembevételével
Ünnepi hozzávalók: egy-kettõt kiválasztani, ami illik az ünnep középpontjába, idejébe, idõtartamához és elõkészületeihez.
Együtt gyûjtsük a hozzávalókat, együtt
készítsük el, örökzöldekbõl, díszítsük
fel szépen. Körülállhatjuk, tudjuk, hogy a Természet
ciklusainak szimbóluma; jusson eszünkbe róla Yule és
Jul (a tiszafa), ami kereket jelent. Helye az ajtón kívül
vagy benn a falon vagy a nappali asztalának közepén legyen.
A koszorún négy gyertya, középen egy, ez a szellemet
vagy a Napgyermeket reprezentálja. A gyertyák színei:
sárga - levegõ, piros - tûz, kék - víz,
zöld - föld -- vagy bármelyik négy szín,
amit te magad a négyesség színeinek tartasz. A Napgyermek
színe lehet fehér, bíbor vagy arany. A gyertyagyújtás
sorrendje: 1. Észak ~ Föld ~ megtermékenyülés;
2. Kelet ~ levegõ ~ elme; 3. Dél ~ vér ~ tûz;
4. Nyugat ~ víz ~ magzatvíz; 5. Az Istengyermek ~ a Lélek
Ha vége az ünnepi idõszaknak, adjuk vissza a Természetnek,
vagy tegyük el a nyári napfordulóig, és akkor
égessük el az örömtûzben.
Kedvenc családi ételek, italok elkészítése. Étkezés elõtt hálaadás. Étkezés végén napszimbólum-édességek.Amibe szülinapi gyertyát szúrhatunk. Minden családtag meggyújt egy gyertyát, és kíván valamit az ünnepre vagy a következõ évre. Amikor minden gyertya ég, a család együtt fújja el, hogy együtt küldjék útjára a kívánságaikat. Együtt énekelhetünk.
A lakomával egyidõben vagy külön.
A család körbeüli az ünnepi asztalt. Minden családtag
elõtt egy piros gyertya, tartóban. Plusz egy nagy piros, középen,
ami a családi összetartozást, az Egészet és
a Napfordulós Napot reprezentálja. Körülötte
vannak a kicsik.
A szülõk beszélnek az ünnep hátterérõl,
majd az ünneplés céljáról, hogy összetartsa
a családot, és meghatározzák e gyertyafénykör
jelentõségét, hogy a családtagok egymásra
hangolódjanak, valamint az õsökre, valamint a Természetre.
Eloltunk minden fényt. Pár percig sötétben állunk
vagy ülünk, és figyelmünket befelé fordítjuk,
a fény csökkenésére az évnek ebben az idõszakában,
a Nap jelentõségére bolygónk életében,
és a fény, mint az újjászületés
szimbolikájára. Aztán a szülõk egyenként
szólítják családtagjaikat saját gyertyájukhoz,
köszönetet mondanak mindenért, ami volt és ami lesz,
és megáldják az elõttük álló
évet. Amikor minden gyertya ég: kézenfogják
egymást, együtt énekelnek, így fejezik be a kört.
A gyertyákat hagyjuk leégni. Vagy, ha az egyik családtag
kijelenti, hogy fényük újjászületve továbbél
a szívünkben, akkor egyszerre kiolthatók.
Tölgyfatuskó és tûzhely kell hozzá. A tuskó
legyen nagyon száraz. Feldíszíthetõ: piros textil-
vagy papírszalagokkal (jól éghetõ legyen), száraz
magyallevelekkel, természetes száraz anyagokkal.
Az egyik családtag elmondja a tuskó hagyományát.
Valaki elmeséli a Tölgykirály és Magyalkirály
meséjét. Lehetõleg minden fényt oltsunk el.A
család kis ideig üldögél a sötétben.
Csendben elmélkednek a szoláris év váltakozásain.
Mindenki végiggondolja az elmúlt évet, a "rosszakat"
is, semmi sem "rossz", hanem kihívás, amibõl
tanulni lehetett. Aztán megggyújtják a tuskót.
Amikor égni kezd, minden családtag rádob egy-egy gallyat,
és elbúcsúzik az óévtõl. Mindenki
eldobja bánatait, a múlt fájdalmait, a rossz szokásokat,
és köszönetet is mondunk mindenért, ami volt. Amikor
már jól ég, koncentráljunk az új évre
és a lehetõségek erejére. Aztán mindenki
tölgyfagallyakat vagy makkot dob a tûzbe, ez reprezentálja
az elõttünk álló évet és reményt,
megoldást idéz problémáinkra. Aztán együtt
énekel a család. Hagyjuk leégni a tuskót, csak
kicsi maradjon belõle. Õsi hagyomány szerint õrizzük
meg a hamut és a maradék tuskót, jövõre
azzal gyújtsuk meg az új Yule-tuskót.
Összeköthetõ más szertartásokkal is, pl.
minden egyes áldás után csöngetés. De önmagában
is alkalmazható.
Mindenkinek legyen saját csengettyûje. Mindegy, milyen méretûek,
csak összhangban legyenek. Jó a sárgaréz, jó
a karácsonyfacsengõ.
A család körbeáll vagy -ül. Mindenkinek csengõ
van a kezében. Az egyik családtag vezeti a szertartást.
Elõször néhány szót szól a napfordulóról,
ami az új év kezdete, és hogy a naptárakat világszerte
a szoláris év változásai alapján szerkesztették
meg. Aztán a ceremóniamester elmondja, hoygan fogja kicsöngetni
az óévet, és becsöngetni az új évet.
Majd meghívja a családtagokat, hogy csengõkkel ünnepeljék
a napfordulót.
Mind a négy égtáj felé csöngetnek. Majd
a tér négy irányába (föl - kozmosz, le
- föld, középre - isteni egység).
Aztán egyenként csöngetnek, az egyes családtagokért,
a családért, majd együtt, megünnepelni a kapcsolatot
a Természet ciklusaival, majd újra együtt, a Földdel
és minden élõlénnyel való kapcsolatért.
Idõsebbtõl fiatalabb felé haladva: minden családtag
elmond egy látomást vagy egy kívánságot
a Földért, a jövõ évre. Aztán együtt
csöngetnek, hogy megerõsítsék ezt a kívánságot.
Végül háromszor elmondják: "Boldog Napfordulót",
és csöngetnek.
Feldíszítünk egy örökzöld fát.
Lehet élõ az udvaron, vagy egy tavasszal ültetett cserepes.Vagy
kivágott. (Ez esetben köszönjük meg a fának,
hogy eljött hozzánk ilyen módon.) Együtt díszíti
a család, minden egyes dísznél mondhatunk egy jókívánságot.
A díszek napszimbólumok legyenek. Csillogó piros vagy
arany gömbök, napfigurák, szarvas, sas, búzakalász.
Vagy csillagok, mindenféle fényforrások, hold, kisded,
születési szimbólumok. Lehetnek saját totemállataink
is. Fagyöngy, színes (fõleg piros) bogyók, alma,
gránátalma, téli madarak, tündérek, hópehely,
gyertya, koszorú, mézes- vagy gyömbérsüti-emberke,
makk, babérbogyó és áfonyagirland, Télapó,
Mikulás.
Ünnep után: elégetni a fát örömtûzben,
vagy beásni a talajba, vagy kitenni az erdõbe. egy darabját
eltenni jövõre, és majd a Yule-tuskóval elégetni.
Pattogatott kukorica- vagy vörös áfonyagirlandokkal varázsolni
is lehet: minden 13 szem egy-egy kívánságot reprezentál.
Ezeket más bogyóval különítsd el egymástól.
Tedd föl a fára. Amikor elõször gyújtasz
fényt a fán, képzeld el a kívánság
beteljesülését, ahogy a Nap visszatér a világba,
úgy teljesülnek azok is. Az ünnep után amit csak
lehet, õrizz meg a girlandból egy korsóban. Majd a
Szent Iván-éji tûzben égesd el a maradékot
- itt fejezõdik be a varázslat.
Madarak etetése, együtt elkészíteni. Ezt is együtt, a fenti ceremóniákhoz hasonlóan, koncentrálva a Természet szépségére és hogy minden összetartozik. A magok az élet szimbólumai, és jószándékunkat közvetítik a Természet többi része felé. Végül mondjuk egymásnak: "Mindannyian a Természet családjának tagjai vagyunk". (Mitakuye oyasin). Végül énekeljünk együtt valami szép karácsonyi dalt.
Saját emlékeinkbõl, népszokások felidézése, karácsonyi mesék. Napmítoszok, legendák, Fény újjászületése. Megkönnyíti a családi örökség továbbadását, ha mindezt fölvesszük videóra, magnóra.