| |
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
"Ki
tudja merre ... "
Mihalik
Kálmán
(1896.
Oravicabánya - 1922. Szeged)
Ünnepi
megemlékezés
a Székely
Himnusz zeneszerzője
halálának 80. évfordulóján
Szeged,
Belvárosi Temető, 2002. szeptember 6.
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
 |
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Mihalik
Kálmán sírja Szegeden, a Belvárosi
Temetőben.
A kopjafához támasztva az eredeti, 80 évvel
ezelőtti temetésen
elhelyezett kereszt látható
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Az alkalmat
Horváth István Károlyné, a Mihalik
Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta
meg. A jelenlévők köszöntése után Takács
Éva székely népviseletben székely népdalt
adott elő, majd Szakács Attila, a Szegedi
Erdély-Kör korábbi elnöke és a Mihalik
Alapítvány kuratóriumának tagja a kilenc
évvel ezelőtti első megemlékezés alkalmával
mondott szavaival kezdte megemlékezését:
|
|
| |
|
|
| |
|
|
"Jogos
az örömünk, hiszen 71 év után végre
méltó emléket állíthatunk a Székely
Himnusz zeneszerzőjének, annak az
erdélyi menekültnek, akinek mindössze
26 évet adott meg a sors. Ez a rövid
idő is elegendő volt arra, hogy
maradandót alkosson." Mihalik
Kálmán életútjának ismertetése
mély hatást tett a jelenlévőkre. |
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Harai
Pál erdélyi kanonok az anyaországon kívül
élő magyarok nehéz sorsát, a magyarságukhoz,
a szülőföldjükhöz való határtalan
ragaszkodását, érzelemvilágát mutatta be.
"Két himnuszunk lett! Gazdagabbak lettünk?
Rettenetesen gazdagok vagyunk!"
"Mihalik Kálmán fájdalmát a Himnuszba
kiöntötte, és most énekelik nem csak a
székelyek, hanem a nem székelyek is" -
mondta a kanonok úr, majd nemzeti színű
szalaggal átkötött fa dobozból erdélyi
földet vett elő, amelyet a sírra szórtak.
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
Gyulay Endre püspök úr
megemlékezését így kezdte: "Az anyaföld
megérkezett a szegedi földhöz, úgy gondolom,
méltó emlékezés ez a mai nap. Az anyaföldön
kívül szükségképpen egy nemzethez tartozik a
zászló, az anyanyelv és a himnusz. A Székely
Himnusz belekiáltás a világba, hogy
figyeljenek fel erre a maroknyi népre, nézzék
meg szenvedését és gyötrelmeit, és tudjanak
feléjük fordulva - vagy így, vagy úgy -
valamilyen segítséget nyújtani." Külön
büszkeség a szegediek számára, hogy ez a
Himnusz Szegeden született. |
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
Gyulay Endre püspök úr szavai
után Bartis Ildikó marosvásárhelyi
művésznő Szabédy László versét mondta el,
majd Takács Éva székely népdalt adott elő. Ezután
koszorúzás és a virágok elhelyezése
következett. A megemlékezés a Székely Himnusz
eléneklésével ért véget. A jelenlévők
meghitt baráti beszélgetése hosszasan
elhúzódott.
A Mihalik életutat jelképekkel ábrázoló
kopjafa a Domaszéken lakó székely fafaragó,
Gál Imre munkája.
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Mihalik
Kálmán sírjának helye a Szeged Belvárosi
Temetőben |
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|