Kezdőoldal | Fellépéseim


   
  "Mindenkinek azt mondom,
hogy ne kezdjen el a csángókkal foglalkozni,
mert nem tudja abbahagyni."
  Jáki Sándor Teodóz

A MOLDVAI CSÁNGÓK

Szegedi Vár
2005. július 15. péntek, 18 óra

     
 
Történelmi országhatár
 
1. Gyimes völgye
- gyimesi csángók

Gyimesfelsőlok,
Gyimesközéplok,
Gyimesbükk

   
2. Moldva - moldvai csángók
Frumósza, Lészped, Rácsila, Pusztina, Lujzikalagor, Ferdinándújfalú, Bogdánfalva, Trunk, Lábnyik, Nagypatak, Diószén, Forrófalva, Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Magyarfalú, stb.
 
 



Vendég:

Halász Péter
a Honismereti Szövetség elnöke,
a Lakatos Demeter Csángó Társaság titkára



Közreműködik:
Takács Éva (ének)
Dr. Zenei József (vers)

Házigazda:
Bogdán Lajos
a Csongrád megyei Honismereti Egyesület titkára

     

 



 

     
Csángó Himnusz
Ének:
Takács Éva

A Csángó Himnusz néven ismert ének szövege egy XIX. század második felében írt műköltemény, amit Petrás Ince János az általa gyűjtött népdalokkal együtt jegyzett fel.

Az 1989-1990-ben, amikor lehetőség nyílt a csángó öntudat szervezett formában való ápolására, felmerült a himnusz iránti igény. Ekkor került elő a Petrás Ince János által lejegyzett műköltemény, amit egy régi csángó keserves ("Túl e vizen Tótországon ...") dallamával párosítottak, és így megszületett a Csángó Himnusz néven ismert ének.

Csángó Himnusz szövege
Csángó Himnusz dallama:
Sebő Ferenc: Népzenei Olvasókönyv - Hagyományok Háza

 
     


 

             
    Halász Péter      
             

 

         
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
         

 


     
 
     


 

 

         
 
A Csíkszeredából megközelíthető Gyimes völgyében a történelmi Magyarország utolsó települése Gyimesbükk volt.
(A térképen piros ponttal jelzett.)

Itt, a hegygerincről,
a régi határ vonaláról készült
a mellékelt fénykép:
előtérben a Rákóczi vár,
a távolban pedig Moldva.

Történelmi országhatár

 
 
 
         
   
         
  Gyimesbükki gyerekek (2004.)  
         

 

     

Csángó Himnusz
Petrás Ince János gyűjtése

Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél, csángó magyar.
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél.
De se országod, se hazád,
Csak az Úristen gondol rád.

Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem, mi lesz velünk?
Gyermekeink s mi elveszünk!
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket!

Halljuk, áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd!
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úristen, sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!

  1877-es közlés Forrófalváról
(László Mihály, Bukovina)

Czángó magyar, czángó magyar:
Mivé lettél czángó magyar?
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, eltemetve. 

Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak nevesztél,
Moszt sze országod, sze hazád
Czak az Ur iszten gondol rád.

 Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papoczkák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

 Én isztenem hová leszünk?
Gyermekeink, sz mi elveszünk,
Melyet apáink ôrisztek
Elpusztítjuk szép nyelvünket.

 Halljuk még, áll Magyarország,
Oh isztenünk te isz megálld,
Hogy rajtunk könyörüljenek
Sz' elveszni ne engedjenek.

Mert mi isz magyarok vagyunk
Még Ázsiából szakadtunk;
Uriszten szorszunkon szégitsz,
Szegény czángót el ne virítzd.

 


 

Kezdőoldal | Fellépéseim


 

Takács Éva
nepdal@altavizsla.hu