A Bullterrier Hivatalos Kennel Klub Standardja
Általános megjelenés
Szabály: Erős felépítésű, izmos, kiegyensúlyozott, aktív és elszánt. Arckifejezése intelligens és élénk.
Jellemvonások, karakter
Szabály: A bull terrier a kutya faj gladiátora, bátor, teli tűzzel. Egyedi vonás a lefelé ívelő tojás alakú fej. A mérettől függetlenül a kanoknak férfiasnak és a szukáknak nőiesnek kell lenniük!
Temperamentum
Szabály: Nyugodt természetű és fegyelmezhető, habár akaratos, az emberekkel jól kijön.
A fajta megjelenését úgy lehetne összefoglalni, hogy a lehető legnagyobb tömeggel kell rendelkeznie a méretéhez képest, melyhez minőség, agilitás és csibészi arckifejezés párosul. A standardból egyértelmű, hogy az erő és tömeg az elsődleges fontosságú, de a kiegyensúlyozottság és a mozgékonyság szintén alapvető. A bull terrier nem lehet olyan erős felépítésű, hogy mozgása már lomhává váljon, de olyan izomzattal kell rendelkeznie, amely képessé teszi, hogy szabadon és gyorsan mozogjon. Azonban nem lehet olyan gyenge felépítésű sem, hogy agár kinézetűvé váljon.
A kutya különböző testrészeinek egymással arányban kell állniuk, a fejnek a testtel és a hátsórésszel, a láb hosszának a test szélességével és a hát hosszával, és a kutyának jókötésűnek kell lennie, hogy ne mozogjon darabosan. A standard nagyon világos a mozgást illetően. Amit mond az egyszerűen az, hogy a bull terriernek olyan szabadon kell mozognia, mint bármely normális felépítésű kutyának. Tömören, a típus azon pontok összessége, amelyek egy kutyát bull terrier kinézetűvé tesznek, és nem pedig más fajtának látszóvá. A minőség az a finomság , tökéletesség, és plusz ragyogás, ami egy állatot arisztokratikussá tesz. A minőség nem jelentheti a tömeg hiányát. Egy kutyának lehet szép szőrzete, és tiszta vonalú koponyája, de ettől függetlenül lehet teljesen átlagos. Míg egy nagyon erős csontozatú, nehézsúlyú kutya is lehet kiváló minőségű. Az arckifejezés gyakran lényeges összetevője mind a típusnak, mind a minőségnek.
A fej és a koponya
Szabály: A fej hosszú, erős, és mély a fangig, de nem durva. Elölről nézve tojás alakú, teljesen telt, felületén nincsenek bemélyedések, horpadások. A koponya felső része fültől fülig majdnem teljesen egyenes. A profil finoman lefelé ívelt, a koponyatetőtől az orr hegyéig. Az orrhegy fekete és lefelé hajló. Az orrlyukak fejlettek, az alsó álkapocs széles és erős.
A standard egy nagyon tiszta és precíz leírását adja a bull terrier fejének, melyben egyértelmű, hogy a minőség és erő egyaránt elvárás. Az agykoponyának és az arckoponyának kellő hosszúságúnak kell lennie. A szélességének és mélységének egy kiegyensúlyozott egészet kell alkotnia, és a fejnek arányban kell lennie a kutya többi részével. Egy nagyon nagy fej egy kis testhez képest ugyanolyan aránytalan és egyensúlyt nélkülöző, mint egy kicsi jelentéktelen fej egy erős testalkatú kutyán. Szintén kellő fontossággal bír az alsó álkapocs nagysága, hogy egyensúlyban tartsa az egész fejet.
Három különböző kifejezés használatos, ha a fejről beszélünk, melyek gyakran félreérthetőek, vagy ismeretlenek. Ezek a következők:
- Downface (lefelé ívelő fej)
- Fillup (teltség)
- Roman finish (így nevezik az orr fölött található, lefelé ívelő törést)
Az ideális fej ezen három mindegyikét tartalmazza. A kevésbé ideális fejet az egyik vagy a többi hiánya jellemzi. Nagyon gyenge fej az, melyről mindhárom hiányzik.
Downface: A profilból nézett fejre vonatkozik ez a kifejezés -a fejkontúr alkotta ívre utal. A koponyának majdnem teljesen laposnak kell lennie a fülek között, és onnan indulva tovább egy majdnem töretlen ívet kell alkotnia a fangig, ahol az orrnak lefelé kell buknia kissé élesen, hogy a roman finish-t képezze. Sok esetben csak enyhe szög van a szemöldöknél. De abban az esetben, ha a fej csúnya "csepp" alakú, gyakran társul hozzá lapos arckoponya és gyenge álkapocs.
A tojásszerű fejformát jól kifejezi egy hátulról előrefelé ívelő, horpadásmentes, tiszta vonal a pofa és az arc élei mentén.
Egy típusos kan feje
Egy típusos szuka feje
Egy gyenge, szögletes fej
Arc szemből, a fülek kissé nagyok,
de tökéletes körvonalúak
Száj
Szabály: Egészséges, erős, tiszta, jó méretű fogak, melyek tökéletesen szabályosan állnak. A felső fogak szorosan rásimulnak az alsókra, és a fogak megfelelő szögben helyezkednek el az álkapcsokban. Az ajkak simák és feszesek.
Egy bull terrier szájában 42 fognak kell lenni, a felső álkapocsban 20-nak, az alsóban 22-nek. Minden egyes fognak erősnek és egészségesnek kell lenni. Az alsó szemfogaknak szorosan a felső szemfogak előtt kell elhelyezkedniük. A felső metszőfogaknak (a két szemfog közöttiek) az alsóval szemben, arra szorosan, rásimulva kell állniuk, és az összes többi fognak a megfelelő foggal szemben az ellentétes álkapocsban kell lenniük. Ez biztosítja a lehető legerősebb fogóerőt. Normális esetben a bull terriernek csak a metszőfogai lógnak ki a sorból. Néhány esetben ezek már kinövésükkor hajlottak. Vannak olyan esetek, amikor az alsó fogak kinyúlnak a felső fogsor elé. Ez fordított ollós harapásnak minősül. Abba az esetben, ha a felső metszőfogak az alsó elé annyira kinyúlnak, hogy egy rés keletkezik közöttük hátraharapásról, akkor pedig, ha a metszőfogak élei pontosan egymáson vannak "csipesz" vagy más néven tétreharapásról beszélünk. A fent említett mind a négy fogállás hibás, a hiba komolysága annak mértékétől függ. Az előre ill. hátra harapás sokkal komolyabb hiba, mint a kissé szabálytalan fogállás. Alkalmanként az oldalsó fogak közül egy vagy kettő előzápfog hiányzik. Ezek hiánya nem komoly hiba, ha ezen kívül több nem hiányzik. Gyakorlatban a legtöbb bull terriernek kitűnő harapása van, az álkapcsot teljesen kitöltő erős, fehér fogakkal.
Korrekt harapás (fogazat -ollós)
Hibás harapás - hátraharapás
Hibás harapás- fordított ollós harapás
Hibás harapás-csipeszharapás(tétre harapás)
Szem
Szabály: keskeny és ferde állású, háromszög alakú, mélyen üllő szemek. Feketék vagy olyan sötétbarnák, hogy feketének látszanak, valamint átható fényűek. Az orr hegye és a szem közötti távolság jóval nagyobb, mint a szem távolsága a fej felső részének közepéig. A kék vagy részben kék szem nemkívánatos. A szemekkel kapcsolatos szabály nagyon egyértelmű, azonban nem szabad összekeverni magát a szemet a szemnyílással. A szemnyílás az, amely háromszög alakú és ferde állású, így lefelé és kifelé mutat. A háromszög alsó szárának a kutya fülének külső sarka felé kell mutatnia.
Az alak és elhelyezkedés, valamint az, hogy a bull terrier szemének közelebb kell elhelyezkednie a fej tetejéhez, mint az orrhoz, adják a bull terrier tekintetét. Ez nagyon egyéni, sokat kifejez a kutya egyéniségéből, melyet úgy szoktak jellemezni, hogy: van benne valami vidám, büszke és bátor, inkább egykedvű, elutasító és kifürkészhetetlen, és hozzá lehetne még tenni a hamiskásan huncut jelzőt is. A szem színét úgy adja meg a standard, hogy fekete vagy olyan sötétbarna, hogy feketének látsszon. A világosabb árnyalatú szem a majdnem sárgától a világosbarnáig skálázódik. A világosság mértékétől függ, hogy milyen hátrányt jelent. A szemek ritkán kékek vagy részben kékek. Ez a standard által megkövetelttől való eltérés hátrányaként jelenik meg.
A szemek ideális alakja és helyzete
adja a megfelelő Bull Terrier tekintetet
Fül és nyak
Fül
Szabály: A fülek kicsik, vékonyak és szorosan együttállóan helyezkednek el. A kutyának képesnek kell lennie mereven, egyenesen tartania őket, mikor függőlegesen felfelé mutatnak. Ehhez a szabályhoz kevés hozzáfűzni való van csupán annyi, hogy a puha fül sokat levon az általános megjelenésből, de a fül működéséért felelős része a koponya felszíne alatt helyezkedik el.
Nyak
Szabály: Nagyon izmos, hosszú, ívelt, a válltól a fejig vékonyodó, lebernyegtől (laza bőrtől) mentes. A megfelelően hosszú, izmos és ívelt nyak nagyon fontos vonás, és a kutya általános megjelenéséhez nagyon sokat tesz - összekötő kapocs a fej és a test között. Az erő fontosabb, mint a hossz, de a rövid és vastag nyak csúnya hiba - általában rosszul elhelyezkedő vállal párosul.
Mellső végtagok
Szabály: A vállak erősek és izmosak túlterheltség nélkül. A lapockák szélesek, laposak és szorosan a mellkas falához simulnak. Nagyon erős hátrafelé irányuló lejtése van és a felkarcsonttal majdnem derékszöget alkot. A könyök tartása egyenes és erős, a csüd függőleges. A mellső lábak a legerősebbek, kerek csöves csontok alkotják. A kutyának szilárdan kell állnia rajtuk, és azoknak tökéletesen párhuzamosnak kell lenniük. A kifejlett kutyáknál a mellső láb hosszának körülbelül a mellkas mélységével egyenlőnek kell lennie. Itt a standard két kiegészítése említi a kutya lábának kívánatos hosszát, és a felkar csontot. A tökéletes és jól elhelyezkedő lapockák fontos részét képezik a bull terrier felépítésének. A széles lapockát erős izomzat illeszti szorosan a bordához, és jól hátranyúlik - tökéletes alapot formálva az erős mellső végtagokhoz. Ez a fajta lapocka hatékonyabban nyeli el a mozgás miatti rázkódást, és a mellső lábak mozgásának nagyobb szabadságot biztosít, mint a függőlegesebb elhelyezkedésű lapocka. A jó vállak egy esztétikusabb vonalat adnak a testnek, rövidítik a hátat, és tökéletes alapul szolgálnak ahhoz, hogy a nyak folytonosan menjen át a hát vonalába. A jó lapocka hozzájárul a mozgás könnyedségéhez. A felkarcsont a mellső végtagok szerves része, minthogy ez kapcsolja a vállat a könyökhöz, és ennek hossza és elhelyezkedése fontos. A könyöknek egyenesnek kell lennie, a széleken egybeolvadni a kutya oldalával és szabadon kell mozogniuk. Egy kicsivel izmosabb vállrész megengedhető, mint némely terrier fajtánál, de nem lehet túlzó. A függőleges vállaknak nyakrövidítő hatása van, és a hát meghosszabbítását eredményezik, és mint mellékhatás nagyon gyakori a horpadás a mar mögött, a petyhüdtség a vállaknál és a könyökrésznél, valamint a kutya első részének gyenge állapotát is okozza. Ez a helyzet azonban nem általános. Néhány függőleges lapockájú kutyának egyenes eleje van, de amint mozgásban oldalról láthatóvá válik, a hibás váll rögtön szembetűnik azon tény alapján, hogy a kutya rövideket lép a mellső lábaival, ahelyett, hogy jól előrenyúlna. Elölről nézve a függőleges vállú és rövid felkarcsonttal rendelkező kutyák hajlamosak arra, hogy lábfejüket befelé fordítsák, a könyökrészt pedig kifelé a mozgásuk során. A mellső lábaknak bármely szögből egyenesnek kell látszani, valamint szilárdnak és izmosnak kell lenniük.
A túlzott izomzat, mint az a bulldognál megfigyelhető nemkívánatos a bull terriernél, ez rendszerint a durvaság mértékét jelzi. A csüdnek ruganyosnak kell lennie, de ez nem látszódik, amikor a kutya egyenesen áll. A mellső lábak csontjai kerekek, erősek és tökéletesen egyenesek. Nem szabad túlságosan elvékonyodniuk a mancsok felé haladva. A puha "szivacsos" csont gyenge csüddel, valamint a kifordult mancs és/vagy könyökrész nagyon nemkívánatos, mely jelzi a csont egészségtelen fejlődését a növekedés során. A túlterheltség, ha a vállakkal kapcsolatban említjük, durva, kidomborodó izmokra utal, melyek néha megfigyelhetők a kutyáknál függőleges lapocka esetén.
A váll és a felkarcsont megfelelő helyzete
A váll függőleges irányú elhelyezkedése. Ennek hatása, hogy a hát megnyúlik, a nyak rövidül. A körvonalak hasonlóak.
Kitűnő testforma
Hátsó végtagok
Szabály: Hátulról nézve a hátsó lábak párhuzamosak. A combok felső része izmos, alsó részük jól fejlett. A térd ízületei jó hajlásúak. A hátsó lábszár a csánktól a mancsig rövid és erős.
A hátsó végtagok teljes szerkezete sokkal bonyolultabb, mint a mellsőké, de azokhoz hasonlóan a hátsókat is három részből összetevődő csontozat alkotja, melyeknek megfelelő arányban és megfelelő szögeket alkotva kell elhelyezkedniük az ideális egyensúly és a jó mozgás érdekében.
A hátsó végtagok egésze a medencecsonton alapszik, melynek önmagában is korrekt szögben állnia a keresztcsonttal vagy a farral, mely szerves része a gerincoszlopnak, valamint az állat alapvázának. Bull terrier esetében a medence 35° szögben helyezkedik el a vízszinteshez képest, és a kutya hátsó része felé mutat. A medence alsó szélén két üregszerű bemélyedés található (csípőizületi vápa), amelybe a combcsontok kerek végei illeszkednek, s így a csípőizületet alkotják. Amikor a kutya áll, és a csánkok függőlegesek, a combcsontoknak előre kell mutatniuk kb. 90°szögben a medence középvonalával. Ennek alsó végén a combcsont a szárkapocscsonttal és a sípcsonttal együtt a térdhajlat izületeit alkotja. A combcsont, valamint a szárkapocscsont/sípcsont közötti szögnek ideális esetben 90°-nak kell lennie. A szárkapocscsont/sípcsont alsó része alkotja a hátsó csüddel a csánk izületet, s ebben az esetben a bezárt szög hozzávetőlegesen 120°. Természetesen ezek a szögek nem láthatók, mivel körkörös izomköteg borítja őket, de az alakzat, amelyet képeznek felismerhető, s könnyű észrevenni, mikor nem megfelelő (Lásd 18.illusztráció). Az optimális szögek megléte érdekében fontos a hátsó végtagok megfelelő hossza, mely nélkül azok képtelenek lennének a csípőnél, térdnél, és a csánknál korrekt szögeket alkotni. Talán a bulldog származás örökségeként ezek a csontok a bull terrier esetében gyakran az ideálisnál rövidebbek, ami azt eredményezi, hogy a hátsó végtagok alulszögeltek, egyenesek a térdizület tájékán és a csánknál, s elég gyakori, hogy a medencecsont rövid és/vagy meredek, illetve lapos (18. Illusztráció). Mindegyik előbb említett ok szigorúan korlátozza a kutya hátsó mozgását, és felborítja annak egyensúlyát, így az állat könnyűnek, és "magasítottnak" tűnik hátul. Amennyiben a szögelések optimálisak, a hátsó részek szélesek, és mélyek. Az ideálisnál gyengébb szögelések esetében a végtagok keskenyek, és laposak lesznek, és az izomfelépítés is arányosan gyengébb (18. kép). Felülről vagy hátulról nézve a comboknak szélesnek és kereknek, a hátsó lábszárnak a csánktól a mancsig pontosan párhuzamosnak kell lenni álló, és mozgó helyzetben egyaránt. Amikor túlságosan meredek a medence, mert túlszögelt a gerincoszlophoz viszonyítva, a kutya a farát a hátvonala fölött hordja. Látható tehát, hogy sok ok miatt fontos a hátsó részek korrekt szögelése. Ennek hiánya az egyensúlyt, mozgást, és a körvonalat hátrányosan befolyásolja.
A térd egy problémás testrész, a hosszú combcsonton egy üregben elhelyezkedő térdkalács miatt, melynek célja, hogy a felső és alsó combrészeket megfelelően tartsa. Amikor ez az üreg fejletlen a térdkalács kicsúszik a helyzetéből, és a térd himbálódzik. Ez egy súlyos, örökletes betegség, melyet Patella Luxationak hívnak.
A csánkoknak csontosnak, és masszívnak, álláskor és mozgásban pedig egyaránt párhuzamosnak kell lenniük. Ha a csánk izületek befelé hajlanak, az így kialakuló állás a tehénállás (Vargus állás), ha kifelé hajlanak Ó állásnak, vagy Ó lábúságnak (Vallus állás) hívjuk, és amennyiben a csánk izületek túl hosszúak és a mancsok előre a has alá nyúlnak, "sarlóállást", vagy nyúllábúságot mondunk. A csontnak a csánktól rövidnek, és erősnek kell lenni. A hosszú csánk miatt a kutya kizökken az egyensúlyából. Amikor a kutya függőleges csánkokkal megáll, azoknak éppen a comb hátulján kívülre kell mutatniuk, a térdeknek pedig közvetlenül a tűcsontok (a far csontos kiszögelése) alatt kell elhelyezkedniük. A csontok jó helyzete szilárd, jól kiegyensúlyozott állást adnak a hátsó részeknek, és az állat térölelően áll. A bull terriernél a hátsó lábak adják a mozgás lökő erejét, míg a mellső lábak inkább egyensúlyozó, mozgató szerepet töltenek be. A hátsó lábak mozgatóereje a kutya azon képességén múlik, hogy kiegyenesíti lábát a szögelt helyzetből annak teljes hosszában olyan gyorsan, és erőteljesen, ahogyan az megkívánt. Az ehhez szükséges erő csaknem teljesen az alsó combrészem múlik, azaz a sípcsont és a szárkapocscsont izomzatán. Nyilvánvaló, hogy ennek az izomnak is megfelelő hosszúságúnak és erősnek kell lenni, de a rugalmasság is szükséges, mivel egy túl izmos kutya képtelen szabadon és gyorsan mozogni. Tehát a hátsó részeken a nagy erő kifejtése az elvárás, azonban ennek összhangban kell lennie az egész állattal - ne legyen sem túl sok, sem túl kevés ez az erő. Röviden: a hátsó lábak ereje és szabad mozgása az összekötő csontok közötti összes helyes szögelés meglétén múlik, mely csontoknak megfelelő hosszúságúnak kell lenniük. A mozgás tökéletes összhangja csak akkor valósulhat meg, ha a mellső és hátsó végtagok tökéletes harmóniában dolgoznak együtt, és ez csakis megfelelő felépítésű, kiegyensúlyozott, és egészséges kutyánál lehetséges, amely jól fejlett, erős, és rugalmas izomzattal rendelkezik.
Helyes szögelésű hátsó végtagok
A medence túl meredek, a térd és a csánk túl egyenes. Ennek hatása
látható a felső vonalon és a hátsó végtagok szélességén.
Test
Szabály: A törzs hengeres, mély, jó bordaívekkel, a martól a mellcsontig hangsúlyos úgy, hogy a mellkas alsó vonala közelebb van a talajhoz, mint a has vonala. A hát rövid, erőteljes, vonala a mar mögött enyhén ível az izmos, széles ágyék irányába. A has vonala a mellcsonttól a hasig elegáns, felfelé hajló ívet alkot. A mellkas szemből nézve széles.
Nagyon jó a leírás, melyhez hozzátehetjük, hogy a bordáknak nagyon jó vonalvezetésűnek kell lenniük. Az ágyékrész rövid és erős. A jó bordaívekkel rendelkező törzs, a rövid, erős hát és ágyék alapvető ahhoz, hogy az állat nagy aktivitást és teherbírást mutasson. A kifejlett kutya mellkas mélységének legalább a könyékig kell érni.
Mancsok
Szabály: Kerekek, tömörek, jól ívelt ujjakkal.
A kifejezés, hogy kerek, és tömör nem teljesen azt a jelentést hordozza, hogy a mancsoknak kicsiknek kell lenniük. A hátsó mancsok valóban kisebbek, mint a mellsők. A mancsok vastagon párnázottak. A párnák között a macskáéhoz hasonló mély besüllyedések találhatók (macskamancs). A vékony, nyitott mancsok hajlamosítják a kutyát arra, hogy az éles kavicsok, stb. betapadása miatt visszatérő sántítás alakuljon ki.
Megfelelő mancsok
Gyenge, keskeny mancsok
Farok
Szabály: A farok rövid, mélyen ülő, és vízszintesen tartott. A tövénél vastag, majd enyhén elvékonyodik.
A kutya farok tartása a farcsont vagy keresztcsont és a gerincoszlop által bezárt szögön múlik. A keresztcsont egy nagy csontos tányér, amely a gerincoszlop végződését formálja, valamint egy olyan felület, amelyhez a medence függeszkedik- a kettő együttesen egy merev csonttömeget képez. Azoknál a terriereknél, pl. foxterrier, melyek függőlegesen tartják a farkukat, a keresztcsont a terrier hátvonalával egyvonalban helyezkedik el, de a bull terrier esetében, melynek vízszintesen kell tartania a farkát, a keresztcsont lefelé, az állat hátsó része felé irányul úgy, hogy a farok tartás egy törésmentes végződést adjon a felső vonalnak, és hogy a farok enyhén a hátvonal mögött helyezkedjen el. A keresztcsont vagy far ezen helyzetének alapvető fontossága van, mely felett gyakran átsiklanak.
Ha egy bull terrier fara túl lapos, akkor annak a farka túlságosan magasan fog helyeződni és meg van az esélye, hogy farkát a hát vonala fölött tartja, sokszor enyhe ívben, "vadászkutya stílusban". Továbbá, ha a far túl lapos, a medence nem a megfelelő szögben fog állni, melynek eredményeként a hátsó láb szögelése sem lesz megfelelő, és az így negatív hatással lesz a mozgásra, amint azt már a hátsó végtagokról szóló fejezetben is elmagyaráztuk. Megfigyelhető, hogy a magasan elhelyezkedő farok gyakran párosul a hátsó lábak rossz szögelésével, illetve nem kielégítő hátsó mozgással.
Sok bull terrier, ha izgatott vagy mérges, akkor a farkát a hát vonala felett tartja. Abban az esetben, ha a farok megfelelően tűzött, ez nem számít hibának, sőt inkább jobb, mint a lábak közé behúzott farok. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a kívánatos a vízszintes tartás.
Helyes farok tartás.
Megfigyelhető, hogy a farnál enyhén henger alakú.
Magasan tűzött farok
Szőrzet, szín és méret
Szőrzet
Szabály: A szőrzet finom fényű, rövid, sima, kemény tapintású, és tömött. A bőr szorosan tapad a testhez. Télen puha aljszőr jelenhet meg.
A standardot kiegészítették az aljszőrzettel. Ez fontos, mivel a fehér bull terrierek aljszőrzetében- általában kölyköknél, ritkábban felnőtteknél- előfordulhatnak a szőrzeten áttetsző, kis, színes szőrcsomócskák. Az aljszőrzet hideg időben jelenik meg, melyet melegben levedli az állat, és a mintázat is eltűnik. A csíkos, és fekete pettyezettség gyakran megjelenik felnőtt állatokon, míg a vörös, és a fakó foltok ritkábban figyelhetők meg miután a kiskutya levedlett. A foltszerű mintázat nem keverendő össze a bőr pigmentációjával, azaz a fehér kutya bőrén található mintázattal. A szabályt lásd a színnél.
Szín
Szabály: A fehér kutyák tiszta fehérek. A bőr pigmentáció, és a fejen lévő foltok megengedettek. A színese egyedek esetében a színnek kell dominálni. Amennyiben két kutya mindenben megegyezik, a csíkos a preferált. A fekete csíkos, a vörös, az őzbarna, és a trikolor elfogadott. A pettyezettség a fehér színben nem kívánatos. A kék, és a májszín nagyon nem kívánatos.
A fehér bull terrierek tulajdonképpen színes bull terrierek, melyeknél egy elnyomó faktor van jelen, amely megakadályozza a szín megjelenését, kivéve foltok formájában a fejen, a füleken, vagy ritkább esetben a testen vagy a farkon. Tenyésztés szempontjából érdemes tudni, hogy a fehér milyen színt hordoz. (Számos ok miatt sikertelennek bizonyult bizonyos színeket túl gyakran használni). A tigriscsíkos- röviden csíkos- genetikailag domináns más, színessel szemben, és el tud veszni, ha legalább az egyik szülő nem hordozza azt. A fekete csíkos is csíkos, amelyben a fekete a domináns csíkos mintázatokkal ugyan azokon a helyeken, amelyeken a black-and-tan (fekete és sárga színű) színű kutya sárga foltokkal rendelkezik. Genetikailag a fekete csíkos a tigriscsíkossal azonos módon viselkedik.
A vörös, és a vörös foltos, az őzbarna, és az őzbarna foltos, valamint a black-and-tan recesszív a tigriscsíkossal szemben, de a fehérrel szemben nem. Ezeket együtt pároztatva születhet vörös, őzbarna, black-and-tan, fehér, de tigriscsíkos soha. Két fehér párosítása esetén csak fehér színű kutyák születhetnek. Színessel párosítva a fehéret olyan színt fog hozni, amilyet a fehér hordoz, és bármilyen színes kutya, valamint fehér színű is születhet, kivéve, hogy a fehéret tigriscsíkossal pároztatjuk, mert ekkor tigriscsíkos, fehér, és még a fehér által hordozott szín jöhet elő.
Minden színnél a fehér jegyek előfordulhatnak. A fekete, vörös, fehér kombináció a trikolor. A színes kutyák esetében kívánatosak a fehér jegyek az arcon, a mellkason, a mancsokon, és lábrészeken, a nyakon, a has alján, illetőleg gyakran a farok végén. A fehér foltok a testen rossz képet nyújtanak csakúgy, mint mikor a fehér beborítja a fej felét vagy annak egészét. Azok a sínes egyedek, amelyek nem rendelkeznek fehér színnel- vagy csak minimálissal- homozigóták a színre nézve, és nem fognak fehér utódokat világra hozni még fehérrel való párosítás esetén sem.
A bőr pigmentáció, amely nélkül a kutya albínó lenne, nincs összefüggésben a foltokkal, és nem büntetendő, még ha át is tűnik a szőrön. A "tompa" színű, mint pl. a kék, vagy a májszínű bull terrier nagyon ritka, de előfordul, és kifejezetten nem kívánatos, mivel ez pigmentációbeli hiányra utal.
Méret
Szabály: Nincs sem súly, sem pedig méret határ. A kutya a méretéhez képest a maximum tömeget kell, hogy mutassa.
Ez egy fontos kitétel, mivel a méret nem, csak a tömeg a fontos, és a kettő nem összetévesztendő.
Hibák, általános megjegyzések
Hibák
Szabály: Minden nemű eltérés a fenti pontok meghatározásaitól hibának számít, melyek súlyosságát a hiba mértékével pontos arányban kell meghatározni.
A Kennel Club szabályai szerint a kanoknak, két darab, teljesen fejlett herékkel kell rendelkezniük a herezacskóba leszállva. A süketség kizáró ok.
A könyvben megfogalmazottak egy alapot jelentenek. A bull terrier standard egy olyan irányelv, amely megmutatja, hogy a fajtának milyennek kellene lennie.
Azonban fontos, hogy a fajtát bíráló személy a kutyát, mint egy egészet szemléljen, és tárgyilagosan vesse össze hibáit a jó tulajdonságaival, majd azokat a versenytársakéval, és vegye tekintetbe a standardtól való eltérésből adódó hibákat.
Általános megjegyzések
Az összefoglalás végett: tisztáztuk az előző fejezetekben, hogy az egyensúly, azaz a helyes arányok a testrészek között alapvető a bull terriernél. Nem lehet sem túl hosszú, sem túl rövid lábú; sem túl hosszú testű, sem pedig túl rövid. Hátának rövidnek kell lenni, és fontos, hogy tért ölelően álljon. Így tudja csak elérni lökő erejének legmagasabb fokát, a leghosszabb lépéstávot, amely általános fizikumával is összeegyeztethető.
A mozgás a szerkezeti szilárdság "buktató" vizsgája. A mellső lábait egyenesen kell, hogy vigye, a test középvonalával párhuzamosan lendítve azokat. Az alapvető lökő erővel a hátsó lábak rendelkeznek. A bull terrier mozgásának tökéletessége a jó izomzattal rendelkező hátsó végtagokon múlik, melyek a térdnél és csánknál jól szögeltek, és így erőteljes, a csánkból előre kiinduló erőt tudnak biztosítani. Távolodó mozgás során a talppárnák tisztán láthatóak legyenek.
Közeledő mozgás során a mellső végtagoknak könyökszélességben kell lenniük. Ha az állat áll, gyakran nehéz megállapítani, hogy laza e a könyöke, de mihelyt mozogni kezd, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy a mellső lábak kifelé, vagy befelé kacsáznak e. Amennyiben válla túl feszes, mancsai kifelé mutatnak, és evező mozgással mozog.
Ha a csánk befelé fordul, tehénállásról beszélünk. Ebben az esetben a térd, és a mancsok kifelé mutatnak, és így az állat sokat veszít lökő erejéből. Ha a csánk kifelé fordul, azt O lábúságnak hívjuk, és ebben az esetben a hátsó végtagok befelé mutatnak, vagy akár még kereszteződhetnek is.
Csak úgy, mint elölről és hátulról, a mozgást oldalról is szemügyre kell venni. Csak így lehet a lépés hosszát, a mozgás könnyedségét, és az egyensúlyt tökéletesen megállapítani. A bull terriert laza pórázon kell felvezetni, és soha sem szabad fejét felhúzni, mert így mellső végtagjai alig érik a földet.