Sokféle rúnafelirat maradt fenn, kardokon, kövekbe vésve, bronz ékszereken, sokszor a rúnaábécét felsorolva. Ezek közül az egyik legrégebbi és legteljesebb a Kylver kõ, amit Gotlandban, Svédországban tártak fel és az V. századból származik. A többi lelet kevésbé teljes, de jelentõs konitnuitást mutatnak a betûk rendjében. A keresztény kor beköszönte elõtt egyetlen olyan írásos emlék sem maradt fenn, amire feljegyezték volna a rúnák akkori nevét és jelentését. IX-XII. századi kéziratok maradtak fönn, melyek rúnaversek néven ismeretesek. Minden egyes rúnáról szól egy vers, ami magával a jellel és annak nevével kezdõdik. E versek némelyike pogányabb,mint a többi, fõleg az Izlandról származók, oda ugyanis késõbb ért el a kereszténység, mint az angolszász területekre.
A rúnák neve úgy tûnik, viszonylag sértetlenül maradt ránk, és bár nincs olyan kéziratunk, ami a régebbi, germán rúnák neveit felsorolná, az angolszász és skandináv rúnaversek megegyeznek annyira, hogy közös eredetük bizonyítható legyen. Ezek a nevek talán a legjobb nyomravezetõink abban, hogy mit jelenthettek az egyes rúnák az akkor élt népek számára.
A futhark egyedi rendje és a három "aetts"-be, nemzetségbe történõ hagyományos felosztása nagyjelentõségû lehet a rúnák közti teljeskörû kapcsolatok kibogozásában. Egyes szerzõk felfigyeltek bizonyos párokra és csoportokra a soron belül (nyáj / bivaly, hagalaz / nauthiz / isa, stb. ), de ezidáig az általános minta jelentése rejtve maradt elõttünk. Napjainkban néhány szerzõ (nevezetesen jómagam és Freya Aswynn) független alapú rendszert dolgozott ki a futhark, mint egész, valamint a nemzetségek, mint alosztályok értelmezésére, útmutatóként felhasználva a norvég mitológiát és irodalmat. Bár ezek a próbálkozások többnyire elméletiek, betekintést engednek a norvég felfogásba, akik feltehetõen szimbolikus kulcsként használták a rúnákat, hogy megértsék anyagi és szellemi világukat.
Utazásként közelítem meg a fuţark-ot - spirituális odüsszeiaként, melyben az utazó akadályokba ütközik, adományokat kap, vitális leckében részesül, ami segíti emberi kiteljesedését. Ez a folyamat egyszerre személyes és mítikus, ciklusokat és mintákat követ, melyek a skandináv világképet követik. Ez a világkép alapvetõen különbözik a XX. századi átlag nyugati felfogástól, ezért a rúnák teljes megértése az észak-európai õsi népek mítoszain, kultúráján és életmódján keresztül érhetõ el. Ha többet akarsz tudni a témáról, kérlek, nézd át hozzá az elérhetõ online forrásokat, valamint az általam ajánlott olvasnivalók listáját.
Feltétlenül fontos megjegyezni, hogy bár az alábbi rúna-értelmezések komoly történeti bizonyítékokon és a skandináv kultúra megértésén alapulnak, legalábbis részben azért spekulatívak, és nem szabad úgy elfogadnunk õket, mint "A rúnák hiteles és eredeti jelentései"-t. Annyira kevés tényt tudunk a rúnákról, hogy bárki elõállhat a maga elméletével, egyik sem lehet hitelesebb a másiknál. Ahol csak lehetett, megpróbáltam világosan elkülöníteni a biztos tényeket a saját spekulációimtól.Ld. Rúnaábécé.