Odin

A vikingek legkedveltebb istene volt. Bornak, az istenek atyjának fia. A költõk, harcosok és államfõk védelmezõje, a halál, a háború s a mágia istene.
Bár híres alakváltó volt, többnyire életerõs, ötvenes korú férfinak ábrázolták csigás hajjal, lengõ szürke szakállal.
Ha az emberek közt vándorolt, hosszú kék köpenyt és széles karimájú kalapot hordott, amelyet hiányzó fél szemére húzott.
Fegyvere a Gungnir dárda, lova pedig Sleipnir.
Odin tudásszomja kielégíthetetlen volt. Két hollója naponta beszámolt neki az istenek, emberek, törpék és óriások tetteirõl.
Fél szemét is az ismeretek mohó vágya miatt vesztette el, Mimir óriásnak kellett adnia , hogy ihasson a kútból, melynek vize az Yggdrasil gyökerei között fakadt.
Õ szerezte meg az embereknek a rúnák titkait is. Mint Valford ( "a leöltek atyja" ) õ vette magához a csatában elesetteket. Lányai a valkûrök vitték az elesetteket a Valhallába.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fordította: Somogyi Beatrix
Szerkesztette: Vida Andi