A kerék

Az elmúlt korok emberei együtt éltek a természettel, minden ízükkel követték annak ritmusát, érzékelték az örök körforgást. Az évszakok váltakozása szerint négy részre osztották az évet a két napéjegyenlõség és a két napforduló szerint. Õseink hite szerint az évszakválasztó határnapok és a négy kozmikus fordulónap mágikus erõkkel bírtak, ezért e napokon elsõsorban a bõséges termés érdekében áldozati szertartásokat mutattak be az isteneknek, rituális táncokkal ünnepeltek, változatos módokon teremtettek kapcsolatot a mágikus erõkkel, isteneikkel.

A nyolc legfõbb naptári ünnep minden kultúrában megtalálható, koroktól, földrajzi távolságoktól függetlenül. Érdekes és izgalmas kaland összehasonlítani õket.

A kelta ünnepek

(Vegyük figyelembe, hogy a kelták mindig napnyugtától napnyugtáig számítottak egy napot. Ezért ünnepeik is a megadott nap elõestéjén kezdõdtek.)

  • Samhain - a kelta újév, az õsök, az alvilági szellemek ünnepe (november elseje)
  • Yule - a Napisten újjászületése (téli napforduló)
  • Imbolc - a növekvõ fény, megtisztulás ünnepe (február elseje)
  • Ostara - az ébredõ természet, a tavasz ünnepe (tavaszi napéjegyenlõség)
  • Beltane - virágbaborulás, lombok, szerelem, isteni nász ünnepe (május elseje)
  • Litha, Midsummer - a Napisten és Földanya nászünnepe (nyári napforduló)
  • Lugnasadh, Lammas - gabona, aratás, új kenyér (augusztus elseje)
  • Mabon - betakarítás, szüret, a nagy nyári munkák befejezése fölötti elégedettség, harmónia, egyensúly (õszi napéjegyenlõség

(Vissza az indexhez)

© CopyLEFT ANdi, 1998. Licensed under GPL