TARTALOM
* Kelta ünnepek
*
Húsvét *
Tavasz (slideshow) *
Tavaszi fotóalbum  |
Ostara
Ostara: a fák ünnepe, a tavaszi napéjegyenlõség
ünnepe. Az igazi tavasz elsõ napja. Március 19. és
21. közé szokott esni. Ekkor egyforma hosszú a nappal
és az éjszaka - ezt már az ókori népek
is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli
ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli
álmából, a Föld újra termékennyé
válik - elkezdõdhet a vetés, az ültetés,
kihajtanak az õsszel földbe rejtett magok. Ami most éled,
annak gyümölcsét élvezhetjük késõbb.
A termékenység szász istennõjét,
Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük
e napon.
Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennõt és
a Zölderdõ Urát ünnepli ilyenkor. Az istennõ
termékennyé teszi a Földet, felébreszti Õt
mély álmából, az Istenség pedig segít
fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülõ
mezõket, öröme telik a természet bõségében.
|
Az ünnep katolikus egyházi
megfelelõje a Húsvét:
a napéjegyenlõségtõl számított
elsõ telihold utáni elsõ vasárnap. Ekkor
emlékszik meg a katolikus világ Krisztus feltámadásáról.
Idõben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep
is. A télvégi farsangi mulatságokat önmegtartóztató
idõszak követi, a negyvennapos nagyböjt (Spanyolországban:
Cuaresma, a németeknél Lenz, Itáliában
Quaresima, angolszász Lent), valamint a nagyhét különleges
szertartásai.
A katolikus egyház másik tavaszi
ünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja még
egyértelmûbb, félreérthetetlen kapcsolatban
áll az õsi pogány ünneppel, amit a Fehér
Istennõ tiszteletére világszerte megültek.
|
|