Yule-fa, karácsonyfa

Ld. még fagyöngy, tiszafa,Yule-tuskó.

A karácsonyfa õsi egyiptomi hagyományból származik, akik pálmafát díszítettek fel, a gyõzelem jelképét.Télen is örökzöld ágai az újjászületést, az élet örök körforgását jelképezik számunkra. Egyes korai legendákban az újszülött istenség, Baal-berith (A Fa Ura) jelképe.

A Yule-fa szoros összefüggést mutat a germán pogány hagyománnyal: ajándékokat hagyni az elf-elnek, hogy elnyerjék jóindulatukat.

A fa minden õsi európai nomád törzs életében létfontosságú és szent élõlény volt. (Ld. Yggdrasil, Világfa, Kalevala, Jankovics Marcell: A fa mitológiája, tiszafa).

A germánok hite szerint az emberi faj is a fáktól származik, a nõk a Nyírfától, a férfiak a Kõristõl vagy a Tiszafától.

A fa díszítése is szakrális célokat szolgált, a díszek maguk is szimbolikus értékûek, legfõképpen az újjászületõ Napot szimbolizálják, valamint a kozmikus év egyes elemeit, a Holdat, csillagokat, a földet, az egyes hónapokat, a világkígyót, az idõt. (Ld. még spirituális vonatkozásait)

Más Yule-fényforrások

almába szúrt gyertyák, "adventi koszorú"


© CopyLEFT ANdi, 1999-2002. — Licensed under GPL