PALATINUS, 1997
Ez az asszonyok ideje
Indián életünk
Valami bölcsebb nálad
A jó életről
Gyermekek, mily becsesek
Dalaink ereje
Az asszonyi varázserő
Ismerni az Életet -nem félni a Halált
A fordulat ideje
ISMERNI AZ ÉLETET - NEM FÉLNI A HALÁLT
A test elenyészik. Nem egyéb a lélek porhüvelyénél, amelyben lakozott. A lélek tovább él. Oda vándorol, ahol a többi lélek is van. A lelkek ugyanúgy élnek tovább, mint azelõtt, csatlakoznak a többi ott lévõ lélekhez. Találkoznak a megholt családtagjaik lelkével. A Szellemük, vagy aminek éppen nevezni akarod, ott ugyanazt csinálja, mint amit a többi lélek szelleme.
Ezt jobb, ha elfogadod így, ahogy van. Halálunk idõpontja már születésünkkor meg van írva, a napjaink meg vannak számlálva. Mikor eljön az idõ, menned kell. Ezen nem lehet változtatni.
Susi Billie, Seminole
Kérdezel, de én semmit sem tudok a halálról; én csak az életet ismertem meg. Csak azt tudom mondani, amit hiszek; a halál vagy az életünk vége, vagy átmenet egy másik életformába. Mindenesetre semmi okunk a félelemre.Eszkimó asszony
A magamfajta indiánokat nem hagyják élni.
Rendben van, nem is akarok tovább élni, hogy öregasszony legyen belõlem.Annie Mae Aquash
A nagyanyám mindig azt mondta nekünk: "Ha a holtak elmennek, néha visszatérnek, és megmondják szeretteiknek, hogy szeretik õket, vagy még egyszer utoljára elbúcsúznak tõlük. Azután valamilyen formában talán újra megjelennek elõtted, vagy érzed, hogy megérint valami. Ne félj."Kétszer, nem, háromszor volt ilyen érzésem három emberrel kapcsolatban, akik valóban közel álltak hozzám. Ezért aztán sok ilyen dologban hiszek.
Jeanette Cypress, Seminole
Nem állítom, hogy sokat tudok, de vannak érzéseim. S így érzek. Ne nevess ki. Ez a kis kör, amit ide rajzolok, ez jelenti az én szememben a mi világunkat. A pontok azt mutatják, hol tartunk ma. Aztán van itt még egy másik kör, a kis körön kívül. Oda megy a lélek, ha eltávozik a testbõl. Ez azt jelenti, ha meghalsz, a testednek egy része füstfelhõként eltávozik. Mindjárt elhittem, mikor elõször hallottam errõl.
A lelked elhagyja a tested és egy másik dimenzióba kerül. Ott bolyongsz negyven napon át. Tíz nappal a halálod után tartanak egy kis ceremóniát, egyfajta ünnepet. Ilyenkor fel lehet venni a kapcsolatot a lélekkel.Cecilia Mitchell, Mohawk
Néha, mikor itt járkálok a saját házamban, valami van körülöttem. Érzem, van itt valami, mindig itt van és mindig itt lesz, bármerre is megyek. Nem zavar. Tudom, hogy barátságos lények.
Ha belsõ nyugalomra vágysz, vagy nyugalomra van szükséged, járj körbe az óra mutató járásával egy irányban a lakásodban, mindig csak körbe-körbe. Aztán végy zsályát vagy fekete cédrust. Keress fekete cédrust, hogy kifüstöld a szellemeket... Én már füstöltem a házamban. Különbözõ lények vannak itt. Néhányan közülük mindenhová követnek. Védõszellemek.
Betty Laverdure, Ojibwa
Az egész éjszakán át tartó tánc az elõttünk eltávozottak ünnepe. A holtaké. Van ennivaló, és dalokat énekelünk. Az elsõ ének arról szól, hogy tánc közben el ne aludjunk, mert mindnyájan itt vannak közöttünk, akik elõttünk mentek el. Szellemek.
Azután indián nyelven beszédet tart valaki, amelyben felszólítják a táncolókat, hogy hagyjanak maguk között helyet, hogy a szellemek veled táncolhassanak. Nem szabad elaludnod, mert a testedet hatalmukba keríthetik. Az ilyen alkalmakra nem viszed magaddal a kisebb gyerekeket, mert õk itt vannak. A gyerekek látnak bizonyos dolgokat, amiket a felnõttek nem láthatnak, s így tudnák, hogy itt vannak a szellemek.Janice Sundown Hallett, Seneca
Ijesztõ élmény, mikor az embert elkapják, az ember életének talán legkeményebb tapasztalata.
Minden elõzetes figyelmeztetés nélkül körülvesznek álarcos figurák, s neked fogalmad sincs róla, kik ezek. Szörnyû, hogy egyszerre csak senkit sem ismersz, ha olyan faluban nõttél fel, ahol mindenkit ismertél.
A táncosok tûrõképességed határáig visznek, szembesítenek valamennyi félelmeddel, amit valaha is éreztél, s az õrület határán visszahoznak téged. Dalokkal, táncokkal, rituálékkal és mágia segítségével hoznak vissza a teljes õrület határáról, s ezek után soha többé nem fogsz már igazán félni semmitõl. Szembesültél legszörnyûbb félelmeiddel, átélted õket és visszatértél, s ettõl kezdve ismered lelkierõdet.
Nootka indián asszony
Nálunk, indiánoknál az a szokás, hogy ha meghal valaki, elbúcsúztatjuk a halott szellemét, hogy ne kóboroljon céltalanul... Rajtunk már nem látod a nyomát, de az idõsebbek közül sokan hordozzák ennek a szokásnak a sebhelyeit, jeleit a kezükön. Annyira megégették magukat, hogy a bõrük úgy nézett ki, mint az elégett avar hamuja, csakhogy jelet tegyenek magukra; ha meghalnak s kiszáll belõlük a lélek, s elhagyja õket szellemük, ezek a jelek szolgálnak majd tájékozódásképpen, s segítik õket a helyes úton járni, s távol tartják a gonoszt. Tételezzük fel, hogy meghalnál, akkor felviláglanak ezek a jelek.Az indiánok hite szerint, ha meghalsz, azon a helyen, ahol korábban megégetted magad, felvillan egy fény. Az égetéshez egy bizonyos növényt használnak... egy növényt, amelyet gyógyításra is használunk. Egy kis darabot veszünk belõle, például a szárból egy darabkát. Ezt rátartják a karra vagy a kézre, és meggyújtják. A bõrön átégetik.
Az indiánok azt tartják, ha nem búcsúztatják el méltóan a halott szellemét, hogy mehessen, ahová mennie kell, akkor beteggé tesz minket. Addig kereng, kóborol a világban, mígnem összeakadtok.
Van egy hely, olyasmi, mint a szellemek városa... Ha meghalunk, oda kell mennünk, ahol a többi szellem van.
Ha a szellemek országába mész, egy bizonyos utat kell követned..., valami gonosz vár ott rád, ami mellett el kell menned, s ha nincs rajtad a fényjel, magával ragad. De a fény elûzi a gonoszt.Agnes Cypress, Seminole
Ha majd örök álomra hajtom fejem, azt szeretném, ha testemet csak egy takaróba göngyölve tennék a földbe, hogy kis testvéreimnek táplálékul szolgáljak, s az alsó világban új népességet hozzak létre. E hosszú évek alatt jó szolgálatomra voltak, segítettek sok jó táplálék elõállításában.
Luiseno indián asszony
© CopyLEFT ANdi, 1998. — Licensed under GPL